Régi poén, hogy a Have I Got News For You tette országosan ismert közéleti személyiséggé Boris Johnsont.
![]() |
Jack Dee a BBC promóciós fotóján (Have I Got News For You? 64. évad - Boris Johnson különadás) |
Ó, az a nagy mamlasz posh pasas, aki milyen elbűvölő módon hebeg-habog, ha azzal szembesítik, hogy egy (később, más okból de börtönbüntetésre is ítélt) kétes reputációjú fickó épp az ő segítségével akart megveretni egy újságírót!
- gondolhatták egykoron a brit "Alavju-nénik" Johnson kusza haja alatti tejfelesképű mosolyát látván.
S valóban, ha egy tévéshow karaktereként tekintünk rá, akinek révén mindig garantált a nevetés (noha a közönség valójában nem vele, hanem rajta nevet),
a most távozó brit kormányfő igazán jó találat volt a híres-hírhedt panelshow készítői számára.
Nem csak az eredeti koncepcióban készülő részek visszatérő vendégeként, de az egyik első sztárműsorvezetőként is.
Csakhogy mint minden jó sztorinak, ennek a történetnek is több rétege van, s míg elnevetgélünk azon (még akár 2022 nyarán is), hogy ez a fickó mekkora káoszt képes kreálni maga körül pillanatok alatt (tökéletes vígjátéki alapanyag!), nehezen kikerülhető a kellemetlen, szorongató érzés, ahogy közben ennyire egyértelmű látni, hogy Johnson politikusként mindig is az a vállalhatatlan figura volt, amilyennek most látja a világ.
Ahogyan tehát azt már hetekkel ezelőtt beharangozták, a HIGNFY új évada egy speciális Boris Johnson epizóddal indult. Jack Dee vitte a házigazda szerepét, Ian Hislop játszótársa Phil Wang volt, Paul Merton oldalán pedig az a Janet Street-Porter ült, aki korábban kétszer is pont ugyanakkor volt vendég, mikor Johnson (persze, emellett még tucatnyi más alkalommal is).
A program nagyjából azt hozta, amit előzetesen várni lehetett tőle,
jó és rossz értelemben egyaránt. Várni lehetett, hogy szóba kerülnek majd Johnson régi HIGNFY szereplései, és hogy kivesézik majd a legutóbbi pár hónapját, hisz csupán már a nemlemondásszerű lemondása körülményeinek átbeszélése is simán megtöltene egy egész évadot. Ugyanígy, előzetesen sejteni lehetett, hogy a túl nagy rendelkezésre álló anyagban éppenhogy el fognak veszni, és nem lesz majd igazán éle a műsornak.
És volt egy olyan leheletnyi rétege is a programnak, amely közvetlenül reagált az én nyitómondatomban is emlegetett feltételezésre, mintha magyarázkodtak volna, hogy emberek, idefigyeljetek, mi nem népszerűvé tettük a pasast, hanem elsők között adtunk annak teret, hogy megmutassa valódi egyéniségét, és ezzel egy életre lejárassa magát. (Viszonylag frissen, nemrég látva az ezredforduló körüli epizódokat, egyébként döbbenetes, hogy mennyit poénkodtak Johnson esetleges pártelnöki, ezzel együtt pedig kormányfői karrierjének lehetőségén, de azt azért persze nem lehetett előre megjósolni, hogy a közéletet is a maga bulvárfogyasztó módján megközelítő réteg pont őt és nem egy másik, szintén kifigurázásra alkalmas személyt kap majd fel.)
A műsor tehát - amely nem csak szavakkal, de videóbejátszásokkal is felidézte Johnson korábbi szerepléseit, s ezáltal, ha csak másodpercekre is, de visszahozta a programba Angus Deaytont is -, szinte kizárólagosan csak a posztjából távozó politikussal foglalkozott.
Egy fontos esemény történt a héten, Mihail Gorbacsov halála, amely kihagyhatatlannak tűnt, ám ezt is összekötötték a fő témával.
Búcsúzóul még azért újra (volt már párszor a műsorban) megmutatták Liz Truss híres-neves beszédét, ahogyan jókislányos büszkeséggel emlegeti a saját maga által sikeresnek ítélt külkereskedelmi megállapodásait, hiszen szinte minden jel arra mutat (most, így pár órával az eredmény kihírdetése előtt is), hogy
ő lesz a Downing Street 10 új lakója, s ezzel a HIGNFY elkövetkező adásai hosszú sorának fő attrakciója.
A Have I Got News For You szeptember 9-től már a megszokott formátumában jelentkezik.
Addig is, aki a híreket és közéleti személyiségeket egyáltalán nem kesztyűs kézzel kezelő, pengeéles szatírára vágyik, válogasson a HIGNFY első 23 évadából (szerintem nagyjából a 15 és 21 évadok közötti időszak a legjobb e tekintetben is).