Brit szatíra, vígjáték, humor

Bár az alkotók nyilatkozataiból korábban úgy tűnt, hogy nem terveznek a negyedik évadnál tovább (s ez alapján írtam tavasszal itt a blogon a mire számíthatunk az utolsó évadban cikket) , legkésőbb a friss évad epizódjainak megtekintésekor nyilvánvalóvá válhatott, hogy ez a történet még korántsem ért véget.  A British Comedy Guide információi alapján azonban úgy tűnik, hogy a produkciónak nem csupán az ötödik évada lett (hivatalosan is) berendelve, de az alkotók nyitottak további szériák elkészítése felé is.   A Monumental Pictures által gyártott Ghosts első évada 2019-ben debütált, a szezononként hat epizód azóta is minden évben a késő nyári-kora őszi időszakban kerül vetítesre. A produkció két karácsonyi különadást is kitermelt már, idén jön majd a harmadik ilyen speciális epizód. Mindeközben tavaly debütált a sorozat amerikai változata, amely jelenleg az egyik legnépszerbb sitcom az ottani piacon. 

Az első világháború egy különös jelenségének, egy a fronton nyomtatott szatirikus újságnak célja emléket állítani a The Wipers Times című 2013-ban bemutatott brit tévéfilmnek. A (fikcionalizált) történetszövés ez esetben tehát nem titkoltan alávetett helyzetbe kerül az ismeretterjesztés és az alkotók emlékének megőrzésére irányuló szándékkal szemben. Ugyanakkor, noha a film végigveszi szinte az összes első világháborúval kapcsolatos kötelező eposzi kelléket, soha nem válik szájbarágóssá vagy elcsépeltté, sőt, még egy kis filmnyelvi játszadozásra is marad tér, idő és kreatív energia.¹ Az Ian Hislop és Nick Newman által írt történet főhőse Fred Roberts kapitány (Ben Chaplin) aki a film elején, immáron a háború után, épp állásinterjún vesz részt egy újságnál. Mérnöki végzettsége van és a magával hozott ajánlólevelek is olyan emberektől számítanak, akik ugyan tiszteletreméltó tagjai a társadalomnak, de a sajtó világában valószínűleg nem mérvadó személyiségek. Akkor mégis miért szeretne ez

A hír majdnem olyan mértékű "világok találkozása" számomra, mint amikor közel húsz év után újranéztem fiatal felnőtt éveim kedvenc filmjét, a Cate Blanchet-féle Elizabeth et (1998), és egyszer csak arra lettem figyelmes hogy  hé, az ott nem Angus Deayton ¹?  Lord Dudley (feltételezem, hogy ez a név a Lady Jane Greyt a trónra juttató majdani northumberlandi herceget jelöli majd ebben a történetben is) idén nyáron lépett be számomra a fikciós lehetőségek szempontjából érdekes történelmi személyiségek (nem is olyan) szűk körébe. Az igazán intelligensen megírt Becoming Elizabeth sorozatban egy a Seymour testvérek egymás közt lejátszott hatalmi játszmáinak eredményét türelmesen kiváró, közben "radar alatt" ügyes szövetségeket kötő figuráját Jamie Parker keltette meggyőzően életre.  A szóban forgó, a dramedy műfajába sorolt sorozat, amelyben a deadline.com legfrisebb információi szerint többek között Dominic Cooper, Anne Chancellor, Will Keen és Jim Broadbent² is szer