Ugrás a fő tartalomra

Rob Brydonból Lord Dudley lesz

A hír majdnem olyan mértékű "világok találkozása" számomra, mint amikor közel húsz év után újranéztem fiatal felnőtt éveim kedvenc filmjét, a Cate Blanchet-féle Elizabethet (1998), és egyszer csak arra lettem figyelmes hogy 

hé, az ott nem Angus Deayton¹? 

Lord Dudley (feltételezem, hogy ez a név a Lady Jane Greyt a trónra juttató majdani northumberlandi herceget jelöli majd ebben a történetben is) idén nyáron lépett be számomra a fikciós lehetőségek szempontjából érdekes történelmi személyiségek (nem is olyan) szűk körébe. Az igazán intelligensen megírt Becoming Elizabeth sorozatban egy a Seymour testvérek egymás közt lejátszott hatalmi játszmáinak eredményét türelmesen kiváró, közben "radar alatt" ügyes szövetségeket kötő figuráját Jamie Parker keltette meggyőzően életre. 

A szóban forgó, a dramedy műfajába sorolt sorozat, amelyben a deadline.com legfrisebb információi szerint többek között Dominic Cooper, Anne Chancellor, Will Keen és Jim Broadbent² is szerepelni fog, Chyntia Hand, Brodi Ashton és Jodi Meadows My Lady Jane című young adult történelmi regényén alapul majd. 

Fontos új szereplők a deadline.com cikkemszerint 

Ebből is sejthető, hogy valószínűleg nem érdemes majd a történelmi fikcióval szembeni hagyományos elvárásokkal közelíteni az alkotáshoz. Ha azonban onnan nézzük, hogy a young adult alkotások egyik jellegzetessége, hogy a felnőttek generációját cikinek és kínosnak ábrázolja, akkor az a Rob Brydon, akinek publikus perszónájának mindig is része volt egy egyfajta idejétmúlt, wannabe-macsó kínos nagybácsi karaktervonás, még akár telitalálat is lehet a címszereplő tragikus sorsú kamaszlány apósa szerepében. 

________________

¹ Avagy hogy kezdődik egy mánia. Amúgy a chancellor of exchequert játszotta, egyetlen jelenetben, volt vagy három mondatnyi szerepe. És mégis bizarabbnak tűnik az ő jelenléte a filmben, mint Eric Cantonáé (aki akkortájt próbalkozott a színészettel, több kosztümös drámában is szerepelt). 

²Jim Broadbent komikusi képességeinek örök manifesztációja a Blackadder 1 évadában alakított tolmács karaktere. 

_____________ 
FONTOS! 

Mivel a blog a blogszerző személyes érdeklődési körén (még ha az alavetően szakmai - irodalmári, kultúrakutatói, filmkészítői, stb - jellegű is) alapul, így a blog témájába illő friss híreket tartalmazó bejegyzések is inkább az adott hírre történő reagálásokról szólnak, mintsem hogy a  "hír" 19-20. századi fogalmának kívánnának megfelelni.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hát elkezdődőtt (HIGNFY S64E01)

Új kormányfő, új uralkodó. Új  Have I Got News For Your szezon.  A szeptember eleji Boris Johnson különszám , majd két hét kényszerszünet után végre beindult a HIGNFY új évada. Richard Ayoade vezette a műsort, aki szerintem az egyik legjobb ebben a szerepben, ahogy a dead pan humort vegyíti némi szürrealizmussal és egy cseppnyi gyermeki naív rácsodálkozással a világra. Ian Hislop oldalán Roisin Conaty (színésznő, humorista) szerepelt, Paul Merton játszótársa pedig Mick Lynch (szakszervezeti vezető) volt.  Richard Ayoade a Have I Got News For You egyik korábbi adásában A rendkívüli körülmények okán HIGNFY stábja (legalább) egy fokkal nehezebb helyzetben volt, mint az elmúlt hétvégén a The Last Leg készítői (és nem csak azért, mert előbbi BBC, utóbbi Channel 4 produkció), hiszen eleve sokkal keményebb, belemenősebb, kritikusabb program (bár messze nem annyira, mint az 1990es években), ám nehezen felmérhető, mennyire reagál most (még) érzékenyebben a közvélemény bizonyos témákra.   En

Rejtett kincsek: Nighty Night (2004-2005)

Egy kicsit valamennyien Jill Tyrellek vagyunk. Na jó, csak nagyon kicsit. Ám mióta először láttam a Julia Davis által kitalált és megírt Nighty Night sorozatot, sokszor kapom magam azon, hogy akár mások, de ugyanúgy saját kommunikációs stratégiámban, a dialógusaimban is felfedezni vélem a törekvést a párbeszédek kisiklatására, a valóság magunk felé hajlítására tett szakadatlan kísérletek verbális megnyilvánulásait. (Nem mellesleg ezen tudatosan is elgondolkozni minden bizonnyal jó hatással van dráma- és forgatókönyvírói fejlődésemre is.)   A Nighty Night (Szép álmokat) sorozat két évadot (12 epizódot) élt meg a BBC-n 2004 és 2005 folyamán, és ahogyan az már a brit sorozatokkal lenni szokott, ez a mennyiség igencsak rendben van. A szinopszis alapján először inkább egy átlagos, már-már butácska sitcom képe rajzolódhat ki előttünk: egy nő, Jill (Julia Davis), miután férjéről (Kevin Eldon) kiderül, hogy rákos, máris új pasilehetőség után kutat. Mit ad Isten, épp a szomszédba költözik egy

Jajj, csak egy újabb Eurovíziós Dalfesztivált ne!

Ma este rendezik Liverpoolban az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét. Bár Magyarországon nem irányul rá akkor figyelem (vesznek részt egyáltalán mostanában magyar énekesek?), a briteknél igazi kultusza van neki,  és persze kultusza van a rendezvény zrikálásának is,  ahogyan azt az alábbi poszt is bizonyítja.  Angus Deayton a Not Another Eurovision Song Contest című program műsorvezetői székében Az 1990-es és részint az új évezred első éveiben nagyot memtek azok a műsorok, amelyekben Angus Deayton ült egy asztalnál és a(z elsősorban a ) BBC archívumából előkotort videókat válogatott össze és kommentált mindenféle témában maga jellegzetes stílusában.  Eredetüket tekintve ezek a műsorok szorosan kötődnek Deayton Have I Got News For You -ban betöltött, kultikussá vált műsorvezetői szerepéhez. A folyamatos, már-már flörtölésszerű interakció a kamerával, a józan észt és normálisságot sugárzó gesztusrendszere egy elit oktatásból érkezett fehér, középosztálybeli férfinek, akinek véleményét a láte